Sáfáry László

költő
1910. november 16. (Munkács, Ukrajna) — 1943. január (Ukrajna)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Piros fonál

Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel egynek érzem magamat.

Tovább...

Elégia

Az emberek véletlennek hívják
a sorsok kis muszáját.

Tovább...

Vihar

Völgybe ért a riadt nyáj kolompja,
és az ég minden felhője a világra zuhant.

Tovább...

Vaskohó

Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő vaskohó.

Tovább...

Kis patakok

Kis patakok,
daloljatok!

Tovább...

Árverés

A tanyán árverés volt,
adóba vittek bútort, búzát, igáslovat.

Tovább...

Kisfiú voltam

Kisfiú voltam,
homokban várat építettem.

Tovább...

Tutajosok

A háborút és a békét a nagyurak csinálták,
nem tudjuk, ki parancsolta nekik.

Tovább...

Öreg vincellér halála

Megérkezett az ősz,
és a szüretelők dalolása a falvak felé vonul.

Tovább...

A csend hatalmas

A fellegek rohannak,
elragadják a fáradt napot.

Tovább...

Bimbó kinyílik

Bimbó kinyílik,
virág lehullik,
és egyre súlyosabb az életünk.
Gyárak leállnak,
földek kiégnek,
nem terem itt már csicsóka se.

Tovább...

Alkonyatkor

Nappal az égről bő zuhatagban ömlik a fény...

Tovább...

Fény

A sötétség hegyről hegyre lép,
és a csillagok is az ég párnái mögé merültek.

Tovább...

Olyan vagy

Olyan vagy nekem, mint a nap,
Meleg kezeddel keltesz hajnalonként.

Tovább...

Lüktető

Jazz-zene.
Szívdobogás.

Tovább...