Sáfáry László versei a természetről

költő
1910. november 16. (Munkács, Ukrajna) — 1943. január (Ukrajna)

Szerző figyelése

Rejtett ösvény

A fű gyengén kétfelé csapzott,
rejtett ösvény húzódik itt.

Tovább...

Mező

A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág elhervadt csendesen.

Tovább...

Vihar van készülőben

Valami fáj nekem...
Vihar van készülőben,
s a hegyek között nyájakat terelnek.

Tovább...

Hegylakók

Felétek nincsen délibáb,
csak ködverő hegyek.

Tovább...

Őszi esők

Felhőkbe fúrták már fejüket az északi hegyek,
és elszéledtek barátaim a sárguló cserjék között.

Tovább...

Meghalt a nádas

Megérkeztek a gépek
barna, vasöklű emberekkel.

Tovább...

A csend hatalmas

A fellegek rohannak,
elragadják a fáradt napot.

Tovább...

XX. század

Gyárkémények lihegnek
rokkant áriákat.

Tovább...

Fény

A sötétség hegyről hegyre lép,
és a csillagok is az ég párnái mögé merültek.

Tovább...

Virág

Virágos hó zuhant a virágos mezők fölé...

Tovább...

Lendület

Csalfán a földre görbített ég
nem állja utamat.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ