Sáfáry László

költő
1910. november 16. (Munkács, Ukrajna) — 1943. január (Ukrajna)

Szerző figyelése

A tavasz vándorol

A tengerparton talán elhallgatott egy andalúz gitár,
és körülöttünk kehelybe bomlik milliónyi bimbó.

Tovább...

Sokat sírnak az emberek

Izmunkat gépekbe töltögetjük.

Sok száraz akta agyvelőnket issza.

Tovább...

Véreim

Fejük felett a gondok úgy bokáznak,
mint részeg részesek gyümölcsvesztett tarlón.

Tovább...

Sokan vagyunk

Az összetartozás meleg sugár,
izzik szívemben,
mint rózsatőn a reggel.

Tovább...

Barátság

Most még éhség és vörösbor váltogatja napjaim színét.
Sokszor emelkedik öklöm
a milliók öklével együtt,
és sokszor vagyok magamban is.

Tovább...

Hegylakók

Felétek nincsen délibáb,
csak ködverő hegyek.

Tovább...

Van sok ellenségem

Van sok ellenségem
és vannak elvtársaim.

Tovább...

Fiatal férfiak

Roppant sziklafalak katlanában
viharok kalapálnak erőssé minket.

Tovább...

Sáfáry József

Sokat jártam Vele a hegyek között,
akkor léptem át a lövészárkok ottfelejtett emlékét
és néhány évtizedet.

Tovább...

Ijedt kívánság

Reszketnek a múltak.
Reszketnek a fák.

Tovább...

Erős vagyok

Erős vagyok, mint a csákány,
a viskók hajlott falát lebontom.

Tovább...

Forgatag

Nincs a világon semmiféle csonttorony,
a forgatagban mindenki benne van,
olykor taszítnak,
olykor lépkedek,
de hozzám valaki mindig tartozik.

Tovább...

Kemények vagyunk

Sok-sok villám a sötét felhők közt készen feszül.
Készek vagyunk mi is,
jelekre várunk
kopasz, vénülő jegenyék alatt.

Tovább...

Sáfáry László a nevem

Fiatal vagyok.
Korán terebélyesedtek vágyaim
szülőföldem hatalmas hegyei között.

Tovább...

Őszi esők

Felhőkbe fúrták már fejüket az északi hegyek,
és elszéledtek barátaim a sárguló cserjék között.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ