|
|
A legújabb versek
|
|
|
|
A kedves sírja Ki sírja ez hűs bükknek éjjelében,
Melyet lengő fű s kék virág fedez?
O vándor, űlj le bükkem enyhelyében,
Kedvesnek sírja ez!
|
|
|
Kölcsey Ferenc |
|
|
|
|
|
A szerető Óh Lotti! Lotti, higgyed,
Édes szeretni!
Hát mért kerűlöd Ámor
Rózsaláncait?
|
|
|
Kölcsey Ferenc |
|
|
|
|
|
A dalos Csak Lotti bájol engem szép szemével
S ha szenderegve rózsakebliben
Merengek szívem lágy érzésiben,
Ámornak égek én szelíd tüzével.
|
|
|
Kölcsey Ferenc |
|
|
|
|
|
Búcsú B...től Mégysz édesem, ah de elfeledni
Nem fogsz te, nem fogsz engemet,
Szent lánc köt engemet tehozzád,
Szent lánc köt hozzám tégedet.
|
|
|
Kölcsey Ferenc |
|
|
|
|
|
A magyar Messiások Sósabbak itt a könnyek
S a fájdalmak is mások.
Ezerszer Messiások
A magyar Messiások.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Egy párisi hajnalon Sugaras a fejem s az arcom,
Amerre járok, száll a csönd, riad,
Fölkopogom az alvó Párist,
Fényével elönt a hajnali Nap.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Találkozás Gina költőjével Hahó, éjszaka van,
Zúgó vadonban őrület - éj,
Hahó, ez itt a vaáli erdő:
Magyar árvaság,
Montblank - sivárság,
Éji csoda és téli veszély.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Nekünk Mohács kell Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány - népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Nem jön senki Kipp - kopp, mintha egy aszzony jönne,
Sötét lépcsőn, remegve, lopva:
Szivem eláll, nagyszerüt várok
Őszi alkonyban, bizakodva.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
A visszahozott zászló Esős, bántó, ködös volt - Május,
E Fagyba - botló, léha hónap
S rossz lelkü pötty - városi uccán
Sárban hordtam a lobogómat,
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Elbocsátó, szép üzenet Törjön százegyszer százszor - tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Az élet bosszúja Aki az élettel kikötött,
Akkor hal meg, erője veszvén,
Mikor az Élet lakodalom:
Csillag - esős, nyárvégi estén.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
A vén cigány Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
|
|
|
Vörösmarty Mihály |
|
|
|
|
|
Napfogyatkozáskor Ítélet van most fönn az égen,
Nézi a bámész föld nagy mohón.
A nap képe úgy elfeketül,
Mint ember arca a bitón.
|
|
|
Vajda János |
|
|
|
|
|
Az Illés szekerén Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
|
|
Halál