Az elmúlt egy hónap új versei

József Attila

Szerelmes kiszólás

Kegyetlen bánat marja meg szivét,
Mosolygó, mély szemét apassza, törje,
Dús bronzhaját a vágy cibálja szét,
Lelkét sorvasztó forróság gyötörje,
Ajkát a kín harapja össze, még...

Tovább...

Eötvös József

A sajka

Egy sajka lejt magánosan
A néma tó felett,
Messzünnen által-hallani
Lapátütéseket.

Tovább...

Péczeli József

Légy, hangya

A légy disputála egykor a hangyával,
S e nagy dolgos felett kérkede magával:
Bizonyára - úgymond - elveszett az eszed,
Hogy te paraszt féreg magad hozzám teszed.

Tovább...

Eötvös József

Álom

Egy álmot álmodék régmúlt napokban,
Csodásan bájost s mélyen kínosat.

Tovább...

Darmay Viktor

A padlásszoba

Elhagytam hát a büszke várost,
És annyi fényes palotát;
El a zajongó Dunapartot, -
Maradni nem volt mért tovább.

Tovább...

Darmay Viktor

Csöndes tavaszi délután

Csöndes tavaszi délután,
Szelíd sugárral ég a nap,
Pattognak a fák, szól a fütty
Épp itt az ablakom alatt.

Tovább...

Péczeli József

Kígyó, reszelő

Egy éh kígyó bement egy kovács műhelybe,
Acél reszelőre hol talál egy helybe,
Ételnek vélvén azt, rámegy hogy felfalja:
Azonnal nyelvével szívja, szopja, nyalja.

Tovább...

Katona József

Felelet

Mint az éjfélnek óráján
a lebbenő árnyékok
temetőnk ősz kápolnáján
tolódnak, s nyög hajlékok: -
Mint a Kisértet sírásra
meglapúlt setét liget
csúsztatja el az egymásra
pergő szellőt, melly üget...

Tovább...

Zigány Árpád

Bodri kutya

Bodri kutya, mi lelt téged:
szalvéta a nyakadon?

Tovább...

Tompa Mihály

Koszorú

A költő homlokán,
Hol terhesen függ a lélekború,
Hírnek szellőiben
Rendül meg a zöld repkény-koszorú.

Tovább...

József Attila

Őszi alkonyat

Az őszutói barna alkonyat
Halkan piheg a pelyhező havon.

Tovább...

József Attila

A bánat

A bánat szürke, néma postás,
Sovány az arca, szeme kék,
Keskeny válláról táska lóg le,
Köntöse ócska, meg setét.

Tovább...

Bárd Miklós

A magamé

Van nekem egy kis ligetem,
Ahol dalok születnek,
Nem járja ezt sok idegen,
Nem sétány a tömegnek.

Tovább...

Bárd Miklós

Úrnapján

Virágzó fák közt napsütésben,
Ki sétámat a külvárosba' végzem,
Azt kérdem: mért e cafatos gúnyák?

Tovább...

Bárd Miklós

A lovas búja

Lovas volt minden nemzetségem,
S már öklömnyi koromba' engem,
Mert velem mindig vágtatott a ló,
Ügy hívtak: a kis "Gyifakó".

Tovább...