Történelmi versek

Tóth Kálmán

Deák Ferencz halálára

Teljes, egész életedben
Nagy számoló voltál mindég:
Számitgattad az erőket,
Hogy eltaláld a hon üdvét.

Tovább...

Molnár János

Babilon városáról

Vessetek erre szemet nagy pajkos városok! Ímé...

Tovább...

00

Fekete Tivadar

Örökség

Hol jártak ők? Én nem tudok felőlük -
és mégis, egyszer örököltem tőlük.

Tovább...

00

Palágyi Lajos

Új történetirók

Királyt, vezért, hőst újraértékelnek,
Gyalázva mind, kik előtt leborultunk.

Tovább...

00

Arany János

V. László

Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
Csikorog élesen.

Tovább...

10

Tompa Mihály

1848

Betűk és ajkak fennen hirdetik:
Hogy a világ órjásilag halad;
Mondják: az ember, ez erkölcsi lény,
Tökélyesebb lesz minden perc alatt.

Tovább...

00

Móricz Zsigmond

Zrinyi

Szörnyű sziklaszál
magyar magában fényködben áll;
idegen erők kirobbantottja:
rettentő, fényverő, gyönyörű prisma.

Tovább...

00

Babits Mihály

Hegeso sirja

A kedvesem kétezer éve alszik,
kétezer éve meghalt s vár reám.
A neve Hegeso. - Lábhegytől arcig
márványszinű - s komoly görög leány.

Tovább...

00

Berzsenyi Dániel

Napoleonhoz

Nem te valál győző, hanem a kor lelke: szabadság,
Melynek zászlóit hordta dicső sereged.

Tovább...

Babits Mihály

Széchenyi

Szegény, lankadt lelkek, hova, hova csúszunk?
Csak lefelé csúszunk, föl már sohse kúszunk
uj idők árjával tehetetlen úszunk,
régi partjainktól aggódva bucsúzunk.

Tovább...

Arany János

Coronini

Büszke magyar náció!
Nem lesz koronáció.

Tovább...

Kazinczy Ferenc

A pataki vár erkélyén

Itt állottanak ők, azok a nagyok, erre tekintett
György, Erdélye felé, erre sohajta Ferenc.

Tovább...

00

Juhász Gyula

Galilei

A börtön éjszakája várt reá
S a vakság éjszakája és e két éj
Fekete mélyén semmi fény, öröm már.
És mégis, ott is, lelkének szeme
A végtelenség pályáit kereste
És mégis, akkor is fönn járt a Holdban,
Melynek magányos ormait először
Ő pillantotta meg a földiek közt...

Tovább...

Arany János

Szibinyáni Jank

Ritka vendég Rácországban
Zsigmond a király, a császár:
Jól fogadja István vajda,
István, kinek apja Lázár:
Hét egész nap látja dúsan,
Becsülettel, emberséggel;
Nem felejti, ki a gazda,
S nem felejti, kit vendégel.

Tovább...

20

Kosztolányi Dezső

Agamemnon és Odisszeüsz

Hogy lángesőbe roskadt földre Trója
s véres mocsok fröccsent el szerteszét,
Agamemnon, mikor indult hajója,
Odisszeüsznek adta a kezét.

Tovább...

00