Büszkén kanyarga széditő magasban
- - U - U - U - U - U
A bérc szülötte, a királyi sas;
U - U - U U U - U -
Majd a felhőkbe rejté termetét, majd
- U - - U - - - U - -
A földre szálla játszi könnyüséggel.
U - U - U - U - U - -
Bámulva szemlélték a tyúkfiak
- - U - - - U - UU
Ormáról a boglyába halmozott
- - - U - - U - U -
Szemétnek és igy szóltak nagyravágyón:
U - U - - - - - U - -
"Hisz szárnyat nekünk is adott az ég,
- - - U - U U - U -
Mért ne kisérlenők meg ugy repülni!"
- U U - U - U - U - U
A hol a domb meredek s legmagasb volt,
U U U - U U - - U - -
Onnan próbáltak fölrepülni, de
- - - - - - U - U U
Erőtlenül a földre hulla mind.
U - U U U - U - U -
Lábát egyik, nyakát töré a másik
- - U - U - U - U - -
S jajgatva sántikált néhánya el.
- - U - U - - - U U
A bölcs komondor kezde hahotázni
U - U - - - U U U - U
S a bénákhoz lépdelve ezt morogta:
U - - - - - U - U - U
"Lám, dőre, ki többet mer, mint a mennyit
- - U U - - - - U - U
A természet, hogy merjen, engedé.
U - - - - - U - U -
A sas repülhet a felhők között is,
U - U - U U - - U - U
A tyúkfi csak kaparjon a szeméten!"
U - U - U - U U U - U
| 11
10
11
11
10
10
11
10
11
11
10
10
11
10
11
11
11
10
11
11
|
|