Dal
Nincsen máshol csak Pápán van, Pápán, a'
Szent természettől remekelt Diána;
Szűz királynak, 's kis istennek
Kell ismérni már ezt ennek-
Utána.
Szám sokszor ész nélkül a' tűz miatt a'
Rózsát öszve meg' öszve csókolgatta;
Csókolgattam mert gyöngy lélek!
Mindíg Téged képzelélek
Alatta.
Örökké élsz nálam, mert melyembe le-
Írt neved szív-sebembe forradt bele.
Nálad nélkül szerelmesem!
Nincs szivemnek sem dele, sem
Éjele.
A' kőfaragó is holt testem' sírja'
Márványkövére sírversül ezt írja:
Ez az ég' legszebb angyala'
Dicső formájának vala
Mártírja.
Emlékezetedet a' sír' gunyhója'
Boltja alatt még hamvam is csókolja.
'S az engem' elnyelő verem'
Halmán Te számodra terem
Ibolya.
1800. május 15.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!