Mint szárnya-szegett...
Az élet árja forr-zúg körültem,
Uj tüzek szűzi lángja hevit.
Uj dalok érce csendül csodásan,
Uj vér fesziti a föld ereit.
Itt állok múlt és jövő mesgyéjén
Engem is ragad-sodor az ár,
Hóditó, bátor új sereg élén
Merész vezérük engem is vár. -
Kifeszül mellem. Fel új csapáson...
Menni utánuk... Leroskadok.
Mint szárnya-szegett bús madarak, lent
Szállnak az álmok, ócska dalok.
Rád rogyok sirva vén idők válla,
Magadhoz láncolsz, mint a rabot,
De ők csak mennek: dicsérni Élet
Friss, diadalmas, új hajnalod.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!