Szerző
Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró

1864. június 16. — 1930. április 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1308 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 24.

Megosztás

Címkék

Sárosi Árpád

Az éj, ha szobámba lép

Rám omlik az éj, arcomra, szivemre
Nem mint sziklatömbök lavinája,
Mint lágy, fekete selymek fodros hulláma
Száll-száll a hangtalan Éj.
Rémei nincsenek, - se láza, se álma.
Suhanó szárnya az Életet szántja.
Az arató: a Reggel, - biboros zsarnok.
Mint fekete selymek siró hulláma
Eltemet, elfed az Éj.
Nyugtalan árnyak bús fejedelme
Te vagy: fenséges fekete Éj.
Könnyeid hullnak, arcomra, kezemre:
Nőnek a halál liliomai
És fürdenek a Hold sugarába'.

Sárosi Árpád aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ