Pósa Lajos

A libapásztor lányról

Erdő szélén őrizgette
Erzsike libáit,
Koszoruba füzögette
A mező virágit.

Virágokból a korona
Illett homlokára,
Sétálgatott libái közt
Királyné módjára.

Dala ezüst csengetyüként
Csilingelt a halmon:
Pásztorfiu felelt rája
Vig furulyahangon.

...Hanem egyszer csak megkondult
A falu harangja:
Pásztorfiu szomoru lett,
A hogy elhallgatta.

És azóta egy sir fölött
Szive meg-megszólal:
Altatgatja a kis Erzsit
Bús furulyaszóval.