Szerző
Fáy András

Fáy András

író, politikus és nemzetgazda

1786. május 30. — 1864. július 26.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1420 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. március 29.

Megosztás

Címkék

Fáy András

A' Hazához

Most - midőn Hazám' bús egének
Bíztatva nyílik szép hajnala,
Oszol a' sűrű köd, melly hegyének
Szent bérczein mélyen fekszik vala;
A' komor éj' setéte szétterűl,
Rózsás szürkület váltja-fel azt,
A' vak homály nyájas fényre derűl,
'S minden keblet édes remény dagaszt:
Szűn a' fülsértő rekedt ének
A' baglyaké és denevéreké,
'S fülmile zeng a' szebb nap' kőltének -
Most - én magam vesztegeljek é?
'S kit kit izzasztván a' köz édes teher,
Ne döngessem Diogénnel hordómat?
Nem Hazám, vétkes ki most hever
'S tehetvén nem tesz! bírja átkomat!
Ím, csak derűlni lássam komor borúd,
- Magamnak nem szükség fénylenem -
Lássam vígan zőldelni koszorúd,
Vedd erőm, vedd éltem', vedd mindenem!

Fáy András aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!