Szerző
Amade László

Amade László

magyar költő

1703. március 12. — 1764. december 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 882 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. október 20.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Amade László

Ámbár nékem nincsen kincsem...

Ámbár nékem nincsen kincsem,
Kiért semmi kedvem sincsen,
De talám megérem,
Szivemben ismérem,
Hogy lész nékem szivem, hivem!

Most is aztat szánom s bánom,
Szived' hogy titkon kivánom;
Meg nem csókolhatlak,
Meg nem szorithatlak,
Ne hagyj igy szenvednem! nem! nem!

Áldott illyen képnek, épnek
Kedvében van ki illy szépnek,
Valóért kinlódik,
Ingyen nem aggódik,
De vallyon ki lesz az? igaz!

Dobog bár mindenem bennem,
Árnyékért hogy köll szenvednem,
De szabad próbálni,
Úgy szivre találni,
Szabad még remélni, élni.

Eleget biztatsz reménnyem,
Elhúnt csillagomat, fénnyem!
Azért már imádlak,
És magamnak tartlak, -
Nincs már benned kétség! hüség!
vagy: De jaj talán hüség: jég! ég.

Egészlen kétségben végre estem vólna, Ha csak már az Echo engem nem biztatna.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom