Ámbár nékem nincsen kincsem,
- - - - - - - -
Kiért semmi kedvem sincsen,
U- - U - - - -
De talám megérem,
U U - U - -
Szivemben ismérem,
U - U - - -
Hogy lész nékem szivem, hivem!
- - - - U - U U
Most is aztat szánom s bánom,
- U - - - - - -
Szived` hogy titkon kivánom;
U - - - - U - -
Meg nem csókolhatlak,
- - - - - -
Meg nem szorithatlak,
- - U - - -
Ne hagyj igy szenvednem! nem! nem!
U - - - - - - U
Áldott illyen képnek, épnek
- - - - - U - -
Kedvében van ki illy szépnek,
- - - - U - - -
Valóért kinlódik,
U -- - - U
Ingyen nem aggódik,
- - U - - -
De vallyon ki lesz az? igaz!
U - - U U U U U
Dobog bár mindenem bennem,
U - - - U - - U
Árnyékért hogy köll szenvednem,
- - - - - - - -
De szabad próbálni,
U U - - - U
Úgy szivre találni,
- - U U - U
Szabad még remélni, élni.
U - - U - U - U
Eleget biztatsz reménnyem,
U U - - - U - U
Elhúnt csillagomat, fénnyem!
- - - U U - - U
Azért már imádlak,
U - - U - U
És magamnak tartlak, -
- U - - - -
Nincs már benned kétség! hüség!
- - - - - - U -
vagy: De jaj talán hüség: jég! ég.
- U - U - U - - -
| A
A
B
B
A
| 8
8
6
6
8
| | A
A
B
B
C
| 8
9
6
6
8
| | A
A
B
B
C
| 8
8
6
6
8
| | A
A
B
B
C
| 8
8
6
6
8
| | A
A
B
B
C
C
| 8
8
6
6
8
9
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció
Alliteráció
|