Dellamama

Vers nélkül nem maradhatok
Nekem rímbe nőtt a szó
Társaim és barátaim vagytok,
Veletek élni oly jó

Gondolat virágok nyílnak,
Bennetek nő pillanatnyi öröm,
Helyt adtok ki nem élt vágyaknak,
Ürességet kitöltve, míg fejemet töröm

A hallgatást senki meg nem érti
Csöndes öreg árnyékom homályba veszne,
Míg a múlt képei álmomban is kísértnek,
Üres papíromat mind verssel írnám tele