Ha szerettem, megbántam,
U U - - - - -
Valamennyi, kit szeretünk, hálátlan;
U U - U - U U - - - U
És ha aztán gyűlöltem:
- U - - - - -
Nem a bántót, csak magamat gyötörtem.
U U - - - U U - U - U
A legkisebb örömnek
U - U - U - -
Tévedési mind keserűn bünhödtek,
- U - U - U U - - - -
Sok áldozat, sokfelé,
U - U - - U -
De jutalmát a lemondás nem lelé.
U U - - U U - - - U -
Végre a sok bú között
- U U - - U -
A szívbe gúny és gyengeség költözött,
U - U - - - U - - U -
Ha egy öröm nőtt ottan:
U U U - - - U
Utójára magam összetapodtam.
U - - U U U - U U - U
És az évek elteltek,
- U - U - - -
Maholnap már vége lesz az életnek;
U - - - - U U U - - -
Ha szemem rá visszanéz:
U U - - - U -
Bizony, bizony nem sokat ért az egész!
U - U - - U U - U U -
| A
A
B
B
| 7
11
7
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 7
11
7
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 7
11
7
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 7
11
7
11
| | | |
|
|