Szemem sötét ködökbe vágóm:
U - U - U - U - -
milyen konok, sűrűn gomolygó
U - U - - - U - -
homály fekszik most a világon!
U - - - - U U - -
Sose volt tán csúfabb e bolygó,
U U - - - - U - -
mint ma, mikor megkergült hordák
- U U - - - - - -
dübörgetik otromba zajjal,
U - U U - - U - -
s minden szennyük az égre szórják,
- - - U U - U - -
hogy késsen még a lassú hajnal.
- - - - U - - - U
...botladozó lábakkal lépek.
- U U - - - - - -
Mindenfelé megbújva tátong
- - U - - - U - -
a kétség: megérem-e tépett
U - - U - U U - -
hittel a késő napvilágot?
- U U - - - U - -
S akkor is: engem már e gyászos
- U U - - - U - U
or hordott ki, s így, nyomorékon,
- - - U - U U - -
lesz-e erőm a viduláshoz,
U U U - U U U - -
ha majd tűzzé nőtt is a vékony
U - - - - U U - -
lángocska, mit gépek zajában
- - U - - - U - U
élesztgetnek kormos tüdővel?
- - - - - - U - -
Mindegy. Megfeszítem a lábam
- - - U - U U - -
s futok én is a vészes Idővel.
U U - U U - U U - U
| A
B
A
B
C
D
C
D
E
A
E
A
A
F
A
F
G
H
G
H
| 9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|