Szerző
Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc

magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

1790. augusztus 8. — 1838. augusztus 23.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 134 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. február 11.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kölcsey Ferenc

A sonetto

Hespériának szent virányain
Hallám az ifjút ihletett lantjával,
S boldog leányka mellem szép titkával
Rengék derűlő kénynek álmain.

Mosolygva leste képem lángjain,
Mint olvad eggyé szívem lágy dalával,
Gyöngén szorított reszkető karjával,
S lelkét ölelte lelkem ajkain.

Nem bírta többé az égi lángokat
Az elhalandó földi sátorában,
És szétömöltem keble szép honában.

Lantján folyó tűz érte a húrokat,
S édes szelíd dal, mint csókjai valának,
Zengett szerelmünk boldog géniuszának.

Sződemeter, 1811. szeptember végén

Kölcsey Ferenc aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom