Szerző
Lévay József

Lévay József

költő és műfordító

1825. november 18. — 1918. július 4.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 200 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. június 8.

Megosztás

Címkék

Lévay József

A temetőn...

A temetőn régi templom,
S régi templom csonka tornya,
Lelkemet túl a sírhalmon
Az ég felé intve vonja.

Csak néz, csak néz a sírkőre,
Ez meg visszabámul rája;
Egyik a másiknak őre
S vezére a másvilágra.

Beszélnek is tán egymással
Mély titokról, néma nyelven,
De ha ember arra járdal,
Elhal ajkuk hangja menten.

Szólnak is tán néha hozzád,
Ha magadba szállva kérded,
De beszédök foglalatját
Soha, soha meg nem érted.

És mihelyt magokra hagytad,
A suttogást újra kezdik,
Melyből más egy szót se hallhat,
Csupán, aki sírba' fekszik.

Lévay József aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom