Szerző
Reményik Sándor

Reményik Sándor

erdélyi származású költő, akinek verseit 1945 után politikai okokból évtizedekre száműzték a magyar irodalomból

1890. augusztus 30. — 1941. október 24.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 203 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2017. június 30.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Reményik Sándor

Kiadom a részed

Én a rivaldán lámpafényben álltam,
Te messze, messze, hátul, a homályban.

Engem mindenki látott, - senki Téged:
Most kiadom a társ-szerzői részed.

Felét a zúgó, tapsoló tömegnek,
Felét a fénylő, szomorú szemeknek.

A néma döbbenetnek is felét,
De a szeretet egész erejét.

Egy vershez adtam ritmust s rímeket,
Te "csak" ihlető szenvedésedet.

Egy roppant sorsot példáztunk mi ketten,
De rád nézett az Isten szívesebben,

Ki, - míg én égő fény-gyűrűben álltam,
Álltál, szerényen, hátul, a homályban.

1930. február 17.

Reményik Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ