Mese, mese, mátka, pillangós határba:
U U U U - U - - - U - U
Volt egyszer egy király Nekeresd országba.
- - U - U - U U - - - U
Nevenincs királynak nagy volt a bánata,
U U - U - - - - U - U U
Csupa siralom volt éjjele, nappala.
U U U U - - - U U - U U
Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába.
U - - U - U - - U U - U
Sűrű könnye pergett fehér szakállába:
- - - U - - U - U - - U
"Akármit csinálok, reszketek és fázom,
U - - U - - - U U - - -
Hiába takargat aranyos palástom!
U- U U - U U U - U - U
Aki segít rajtam: koronám, kenyerem
U U U - - - U U - U U -
Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!"
- U - - - - - U - U U U
Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt,
- - - - U - - - U - U -
Tökszárdudát fújtak minden ablak alatt:
- - U - - - - U - U U -
"Ki tud orvosságot a király bajáról,
U U - - - U U U - U - -
Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?"
U U U - - U U U - U - U
Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot.
U - U U - - U U - U - -
De együtt se ért az egy falat kalácsot.
U U - U - U - U - U - -
Didergő királynak csak nem lett melege,
U - - U - - - - - U U U
Majd megvette szegényt az Isten hidege.
- - - U U - U - - U U U
Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,
- - - U - U U U - U - -
Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett:
- - U UU - - - - U - -
"Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom,
- - U U U - U - U - - -
Hívjátok elő az udvari bolondom!"
- - U U - U - U U U - U
"Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed,
- U U U U - - - U U U U
Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed."
- U - U - U U - - - U U
"Teli van énnálam ésszel a szelence:
U U U - - U - U U U - U
Hideg ellen legjobb a meleg kemence.
U U - - - - U U - U - U
Gyújtass be csak, komám" - nevetett a bolond,
- - U - U - U U - U U -
S nevetett köntösén a sok arany kolomp.
U U - - U - U U U - U -
Kergeti a király ki a sok léhűtőt:
- U U U U - U U - - - -
Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt!
- - U - - U U - U U - -
"Hamar cédrusfával a kandallót tele,
U - - - - U U - - - U U
Urunk-királyunknak attól lesz melege!"
U - U - - U - - - U U U
Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya,
- - U - - - U - - U - U
El is égett benne vagy száz cédrusmáglya.
U U - - - U - - - - - U
Sergett is a király előtte, megette,
- - U U U - U - U U - U
Utoljára mégis csak azt dideregte:
U - - U - - U - U U - U
"Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,
- U - - - U U - - U U U
Már a szakállam is csak úgy reszket bele!"
- U U - U - U - - - U U
Nyöszörög a fűtő: "Felséges királyom,
U U U U - - - - - U - U
Életem-halálom kezedbe ajánlom,
- U - U - - U - U U - -
Most dobtam bele az utolsó forgácsot,
- - - U U U U - - - - -
Jó lenne hívatni az udvari, ácsot!"
- - U - - U U - U U - U
Nekibúsult erre a didergő király,
U U - - - U U U - - U -
Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:
U U - U - U U U U U U-
"Vágjátok ki kertem minden ékességét,
- - - U - - - U - - - -
A szóló szőlőnek arany venyigéjét,
U - - - - U U - U U - -
A mosolygó almát, a csengő barackot,
U U - - - - U - - U - -
Hányjatok a tűzre minden kis harasztot!
- U U U - U - - - U - -
Széles ez országban amíg erdőt láttok,
- U U - - U U - - - - -
Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok.
- - - U - U - - U - - -
Jaj, mert mindjárt megvesz az Isten hidege,
- - - - - U U - - U U U
Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!"
U - - - - - U - U - U U
Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek,
- - U U - - - U - - - -
Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.
U - - U - U U U - - - -
Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta,
- U - - U - - U - U - U
Fészkit ezer madár jajgatva siratta.
- U U - U - - - U U - U
A rengeteg fákból egy szál se maradt ott,
U - U - - - - - U U - -
Aranyos kandallón mind elparazsallott.
U U - - - - - - U U - -
Didergő királynak de minden hiába,
U - - U - - U - - U- U
Nyögve gubódzik be farkasbőr bundába:
- U U - - U - - - - - U
"Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,
- U - - - U U - - U U U
Csak egy fogam van már, az is vacog bele!"
U - U - - - U - U - U U
Nekeresdországban van is nagy kopogás,
U U - - - - U - - U U -
Ripegés-ropogás, siralom, zokogás.
U U - U U - U U - U U -
Dolgozik a csákány, fűrész, balta, horog -
- U U U - - - - - U U U
A király ajtaja egyszer csak csikorog.
U U - - U U - - - U U -
Betipeg egy lányka, icike-picike,
U U U - - U U U U U U U
Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe.
- - - - - - - U - U U U
Az ajaka kláris, a foga rizskása,
U U U - - U U U U - - U
Csacsog, mint az erdő zengő muzsikása:
U - - U - - - - U U - U
"Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi!"
- U U - - U - U U - - U
Megfordul a király: "Ácsi, kislány, ácsi!
- - U U U - - U - - - U
Azt se tudom, ki vagy, soha se láttalak,
- U U - U - U U U - U -
Mért haragszol reám? Sohse bántottalak!" -
- U - - U- - U - - U -
Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:
U - U U - U U - - U U -
"Minek szedetted le a házunk tetejét?
U - U - - U U - - U U -
Hó is hullongázik, eső is szemezik,
- - - - - U U - - U U U
A mi padlásunkra az most mind beesik;
U U - - - U - - - UU U
Elázik a bábum kimosott ruhája,
U - U U - - U U - U - U
Vasárnap délután mit adok reája?"
U - - - U - U U - U- U
Mint amikor nap süt a jeges ereszre,
- U U - - U U U U U - U
A király jégszive harmatot ereszte.
U U - - U U - U U U - U
Szemében buggyan ki szívének harmatja,
U - - - - U - - - - - U
Szöghaját a lánynak végigsimogatja:
- U - U - - - - U U - U
"Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom,
U - U U - - U - - - U -
Bíborköntösömet feldaraboltatom.
- - - U U - - U U - U -
Bársonyrokolyája, selyem főkötője,
- - U U - U U - - U - U
Lesz ezüstkötője, aranycipellője!"
U U - U - U U - U - - U
Most már meg a kislány mondta azt, hogy "ácsi!
- - U U - - - U - U - U
Mégiscsak jó bácsi vagy, te király bácsi!"
- - - - - U - U U - - U
Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett -
U U - U - - - U - U U -
S didergő királynak nyomban melege lett!
U - - U - - - - U U U -
A tükörablakot sarokra nyitotta,
U U U - U - U - U U - U
Városa lakóit összekurjantotta:
- U U U -U - U - - - U
"Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak,
U - U - U - - U - U - -
Juttatok belőle, aki fázik, annak!"
- U - U - U U U - U - U
Tódult is be nyomban a sok szegény ember,
- - - U - U U - U - - U
A márvány-téglákon nyüzsgött, mint a tenger.
U - - - - - - - - U - -
Ki is szorult tőlük király a konyhára,
U - U - - - U - U - - U
Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra:
- U - U - - - - U - - U
"Asztalt terigetni, ökröt sütögetni,
- - U U - U - - U U - U
Fussatok a hordót csapra ütögetni,
- U U U - - - U U U - U
Ily kedves vendég még nem járt soha nálam,
- - - - - - - - U U - -
Mint a saját népem - nagy Meseországban..."
- U U - - - - U U- - U
| A
A
B
B
A
A
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
B
B
B
B
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
A
A
| 12
12
12
12
| ^ Bokorrím
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|