Mi eddig lelkemből kiégett,
U - - - - - U- -
azt soha vissza nem kapom!
- U U - U - U U
A folyó medréből kilépett
U U - - - - U - -
s fölborította csónakom.
- U - - U - U U
Homály borult a kék hegyekre,
U - U - U - U - U
időelőtti alkonyat.
U -U - U - U U
Az örvények felé megyek le,
U - - - U - U - U
mik elfogják a hangomat.
U - - - U - U U
Pedig még egyet, egyet, egyet
U - - U U U U U -
be szép lett volna zengeni;
U - - - U - U U
egy lány nevét... De jő az örvény
- - U - U - U - -
s eldalolni nem engedi.
- U - U U - U U
Ó, nem maradhat bűntetetlen
- - U - - - U - U
egy élet, amely önmagát
U - U U U - U -
keserű gúnnyal tépve egyre,
U U - - - - U - U
kioltja önnön csillagát.
U- U - - - U -
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| | |
|
Alliteráció
|