A pórkunyhóban gyermek született, U - - - - - - U U - Egy rabbal e földnek több rabja lett. - - U U - - - - U - Szegény a kunyhó, hangos és hideg; U - U - - - U - U U Az élet árva benne és rideg. U - U - U - U - U - Száműzve onnan minden földi jó, - - U - - - - - U - De a nyomor két kézzel fogható. U U U - - - - - U - És mégis örvend a szegény anya, - - U - - U U - U U Bár öröme vég nélkül tartana! - U U U - - - - U U Örvend ama gyermeknek, aki még - - U U - - U U U - Szíve alatt elkárhoztattaték. - - U U - - - - - U - Ki fájdalommal szülted magzatod, U - U - - - - - U - Hogy léteért megáld, nem várhatod, - - U- U - - - U U Ő fog körülgondolni, nézni és - - U - - - U - U - Első csapás fején a születés. - - - U - U - U U U - Mi jobb az életnél s mi gyászosabb, U - U - - - U - U - Mint az, hogy aki él, százszorta rab? - - U U U - - - U - Mert nem szabadnak bosszus istenek - - U - - - U - U - Csak fél erényt s hatást engedtenek. - - U - U - - - U - Fekszel te, kisgyermek, szűk póla közt, - - U - - - - - U - Téged keresztvíz és könyű föröszt. - - U - - - U - U - Szunyadj el inkább s többé föl se kelj, U - U - - - - - U - Számodra sír lesz jó nyugalmi hely. - - U - - - U - U - Földön kikötvék a nagyság, erény, - - U - - U - - U - Csak szánakoznak a kín emberén. - - U - U U - - U - Bármit mivelj, bár tedd ki lelkedet, - - U - - - U - U - Mint szolga ontnád élő véredet. - - U - - - - - U U
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
|
|