Szerző
Szász Károly

Szász Károly

magyar drámaíró, műfordító, esztéta és református püspök

1829. június 15. — 1905. október 15.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 862 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 22.

Megosztás

Címkék

Szász Károly

Új év napján

Reggel korán, a mint felérzek,
Zsong a szobám, mint egy kis fészek.
Sugás-bugás: "nem ébred mégsem?"
Alig várhatják ébredésem.

Kisebb fiacskám, nagyobb lányom
Siet, hogy nekem jót kívánjon;
Aztán versenygnek a nagyobbak,
Hogy melyik tud kívánni jobbat.

Az anyjok jő legutoljára,
S ajkamat egy hő csók lezárja.
A mint lágyan, némán borul rám,
Mint sárga partra csöndes hullám.

Szememben üdv s öröm-köny fénylik,
Mit mondjak én viszont ma nékik?
Ez üdvömért mit tudjak adni?
Oh van-e áldás, olyan, annyi?

Megáldom őket mind egyenként,
Adjon az ég rajok meleg fényt,
Hogy nőjenek, mint gyönge plánta,
S viruljanak e szép világba.

Még annyit mondok a fiuknak:
Az életbe ha majd kijutnak,
Mit én csináltam kezdve gyengén,
Folytassák ők azt jobban, mint én.

A lányoknak - mit isten adhat,
Kívánom nekik a legjobbat:
Legyen mind anyjához hasonló,
Oly szép, oly hü, oly munkás, oly jó!

megjelent: Vasárnapi Ujság, 1877. január 7. (1. szám)

Szász Károly aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ