Somlyó Zoltán S vagyok! című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Egy nyárutói éj lehelt ki engem
-     - U -U -   U -    U -  U 
e szép világba forrón, boldogan.
U   -   U -  U  -  -    -  U U  
Oly éhes voltam, mint áradt folyam,
U   - -   -  -    -   - -    U  -   
s tiszta, miként harmat a gabnarenden.
   -   U   U -    -  U  U  -  U -  U   

 
Apró kezemben láthatatlan gyeplők,
-  -  U -  -   -  U -  -    -  -   
miken távol csikók kedve forog.
 U -   - -    U -   -  U  U -   
Még teli fül és kristályos torok,
 -   U U  U  -    -  -  -   U -   
de bús szemek: ősidőktől vezeklők.
 U  -    U U   - U -  -   U -  -   

  
Ma temetőm a nyárutói éj,
 U  U U -  U   - U -U -  
az éhségem egy virágos fekély;
U  -  - U  -    U - -   U -   
a sok gyeplőt csikóim elkuszálták.
U  -    -  -    U -U  -  U  -  -   

  
Magam gúnyolva szövöm éltem szálát.
 U -   -  -  U   U U  -  -    - -   
S vagyok: mint vén cirkuszbohócnak mellén
   U  -    -    -   -  -   U -  -   -  - 
egy nyárba rívó kopott szines mellény.
-     -  U  - -  U -     U -   -  -   
A

B

B

A

 11

10

10

11

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 11

10

10

11

^ Ölelkező rím
A

B

C

 10

10

11

A

B

B

 11

11

11



































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom