Magyarságom gyötrő kínnal éget, U - - - - - - U - - Lángja tikkaszt. - U - - Hordozom, mint titkos néma vétket. - U - - - - - U - U Hazugság őkegyelme rám kurjantott: U - - - U - U - - - - "Térdre, porba; - U - U Parancsolom, törd nyomban össze lantod. U - U - - - U - U - U Szolgám a pénz, a kincs, a szűz erény, - - U - U - U - U - Az igazság, U U U - Becsület, élet, minden az enyém. U U U - - - U U U - Fény, pompa, kéj, amit csak ad a föld, - - U - U - U U U - Nekem terem; U - U - Minden kis cseppet serlegembe tölt. - - - - - - U - U - Magyarnak lenni szürke póri sors, U - - - U - U - U - Bús égvivás; - - U - Elindulsz százszor, százszor megbotolsz. U - - - - - - - U - A napod fakó, viharfelleges. U U - U - U - - U - Sötét hajó, U - U - Mely pusztulásnak tengerén evez." - - U - - - U - U U Gunyolhat ármány, sírhat balga jós; U - U - - - - - U - Én maradok - U U - Sülyedő gályán utolsó hajós. U U - - - U - - U -
| A
B
A
| 10
4
10
| | A
B
A
| 11
4
11
| | A
B
A
| 10
4
10
| | A
B
C
| 10
4
10
| | A
B
C
| 10
4
10
| | A
B
A
| 10
4
10
| | A
A
A
| 10
4
10
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció
|