Salamon Ernő

Öreg ember készül

Már megy is a nyár
és kopnak a dolgok,
- többet esik, -
sárgára fogy le
csontos arcom,
világos színek
nem keresik.

Rossz adás-vétel életem,
- csak adok, sohasem veszek, -
világos színű nyár se
jön több,
minden muló nappal
kiöntök
erőmből ujra keveset.

Elbúcsúzásra készen állok,
- gerendás ház, fekete ablak -
asszonyom, kölyköm, nem siratlak.
Ahány munkanap, annyi munka,
- negyvenhárom év, tél is, nyár is! -
nem jár szívem már, hogyha jár is.

Keveset járok még e locsban,
ne láss tüdőm őszt, őszi náthát,
ne várj kályhát és ne hasáb fát.
Ne várjatok reggeli órák,
most pár napon át nem kelek fel,
ismerkedem - elég a munka -
az asszonnyal és a gyerekkel.

Legyen szép nyaram. Sárga ősz
ne érjen el már itt. A telep
ilyenkor kedves. Vigyenek
november előtt ki a földbe,
(fullaszt a dér, botlaszt a sár).
S álljon öt percig eltünődve
meg a munkásság és a gyár,
ha viszen négy, vékony ajakkal,
a Gyár előtt levett kalappal.