Hogyha személyedtűl, szép Laurám! mostoha sorsunk
- U U - - - - UU - - U U - -
engemet eggy üdeig messze ragadni talál,
- U U - U U- - U U - U U -
`s más valamelly Szépség érzékeny lángjai által
- U U - - - - - - - UU - -
szívemet eggy múló gerjedelemre veszi;
- U U - - - - U U - U U U
meg ne itélly. Mikor alkony utánn szemléli az útas
- U U - U U - U U - - - U U - U
a` halavány holdnak felkerekedni körét,
- U U - - - - U U - U U -
szíves örömre fakad, mert fényleni láttya belőlle
- U U - U U - - - U U - U U - U
nyomdokit a` napnak, melly nyugovásnak eredt.
- U U - - - - U U - U U -
Mért ne szeressem hát a` Szépségeket én is,
- U U - - - - - - U U - -
kikben díszeidet, Laura! ragyogni lelem?
- - - UU - UU U U - U U U
| 15
14
15
13
16
14
16
14
14
14
| Alliteráció
Pentameter
Hexameter
Hexameter
Pentameter
Hexameter
Pentameter
|