Szerző
Amade László

Amade László

magyar költő

1703. március 12. — 1764. december 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 928 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. november 30.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Amade László

Jusson egyszer még eszedben...

Jusson egyszer még eszedben,
Kit metszettél bé szivedben?
Légy hajlandó nevének,
Örökös hivségének.

Ugy ég érted, mint égő tüz,
Szerelmében tiszta és szüz,
Kész parancsolatidra,
Örökös rabszijadra.

Lásd szegénynek aggódásit
És ártatlan bánkodásit,
Szánd szegénynek sérelmét,
Most is véres sebeit.

Itéld meg, hogy nem vagy pogány,
Sem kőszikla s kemény márvány,
Kész engedelmességem,
Engedelmes készségem.

Amor, tudod, nem gyermekség!
Mégis Cupidótúl gyúl s ég:
Én is mindjárt szerettem,
Mihelyest csak születtem.

Nézz rám bár csak még egy izbe
Mint Pryamusra a Thisbe;
De mi haszna szeretnem?
Ha jutalma csak: nem! nem!

Nincs már más mód életemben,
Te egyedül élsz szivemben,
Te vagy lelke éltemnek,
Szive meghólt testemnek.

Áldott lészek, hogyha szeretsz,
Boldogtalan, hogyha megvetsz,
Hiv szivedhez borúlok
Már hallgatok s nem szóllok.

Nem köll azt elfelejteni, Kit régen kezdtél szeretni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom