Fazekas Mihály A kelletekorán jött csendes esőhöz című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Óh hozott Isten gyönyörű esőcske!
-   U -   -  -    U  U - U -   U  
Héj be jókor jössz, ihol a reménység
 -   U  - -   -     U U  U  U -   -  
Már is elkezdett vala csüggedezni
 -  U  -  -  -    U U   -  U -  U 
Gyenge hitünkben.
  -  U  U -   U   

  
Már az ég boltját sikeretlen ércnek
 -  U  -   -   -   U U -  U  -   -  
Képzelénk; a fő hegye, minthogy onnan
 -  U -    U  -  U  U   -   U   -  -  
Harmatot nem nyert, szomorún elaszva
 -  U -   -    -      U U -  U -   U 
Mind lekonyúla.
 -    U U  - U  

  
Fellegek helyett, levegőnket a por
 -  U -   U  -     U U -  U  U  U 
Őgyelíté fel, hogy az útazónak
-  U - -  -    U   U  - U - -  
Mind szemét-száját bekeverje piszkos
 -     U -    - -   U U -  U  -   -  
Rajzolatokkal.
 -  U U -  U   

  
Jókor értél hát kis esőcske, látod
 - U  -  -   -   U  U -   U   - -  
Mennyi sínlődőt hozol új erőre.
 -   U  -  - -   U U  -  U - U 
És ki nem dícsér? csak az, aki búzát
-   U  -   -  -     U  U   U U  - -  
Vett nyereségre.
 -     U U -  U  

 
Ő gyaláz, mert a gabonának árrát
-   U -    -   U  U U - U  -  -  
Megtöröd, s amit beszedett, nyakán vész.
 -  U -     U -   U  U -      U -   -   
Add Uram! hogy rádohosodjon; a nép
-   U -    -    - U U -  U   U  -  
Rá ne szoruljon.
 -  U   U -  U   

 
Ess tehát kedves kis eső! locsolgasd
-    U -   -  -   U  U -   U  -  -  
A megijjedt nép sanyarú vetését!
U  U -  -    -   U  U -  U - -   
Hallod! áldottnak nevez a szegénység:
 -  U   -  -   -   U U  U   U -   -   
Ess, kis eső, ess!
-     U  U -  -   
 11

11

11

5



11

11

11

5



11

11

11

5



11

11

11

5



11

11

11

5



11

11

11

5



























































Alliteráció