Szerző
Juhász Gyula

Juhász Gyula

a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője

1883. április 4. — 1937. április 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 734 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. május 25.

Megosztás

Címkék

Juhász Gyula

Budapesti béke

Egy vak koldus ül a körút robajló
Sötét aszfaltján, hol nyüzsög a boly,
Hol hajsza tart és hol hajtott s a hajtó
Egyként lohol s a lét pezsg, mint a bor.

Egy vak koldus ül és előtte rémes
Plakátok ordító száz színe dúl,
Autó száguld, mentőkocsi vészes
Csengője sír s ezer ház égbe túr.

Egy vak koldus ül és előtte festett
Dámák libegnek és sánták tipegnek
És néha aranyhintón egy halott.

Ő ül örök közönnyel, mint a Buddha,
Ki már a semmiségbe nézve tudja,
Hogy minden útunk vége ott van, ott!

Juhász Gyula aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ