Fazekas Mihály Ki a bóldog? című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Bóldog, ki fákat űltet, ólt
 -  -    U  - U  -  U   -  
Ifjú legény korában,
-  -  U -    U - U  
Osztán azokra gondja vólt,
-   -  U -  U  -   U  -    
Hogy nőjjenek bujábban,
 -    -  U -   U -  -   
Hernyó, bogár ne bántsa,
 -   -   U -   U  -   U  
Nyúl, kecske meg ne hántsa.
  -    -   U  -   U  -   U  

  
Kivált ha nem róvják azért,
 U -    U  -   -  -  U -    
Hogy a kéménnye füstöl,
 U   U  - -   U  -  -   
Dézmát nem ád, se taxabért,
 -  -   U  -    U  U U -    
Nem tarthat a becsűstől,
 -   -   U  U  U  -  -   
Nem korhelyes, se kényes,
 -   -  U  -    U  -  -   
Be bóldog egy legény ez.
 U  -  U  -    U -   U   

 
Amely leányzó nem hever
U -    U-   -  -   U -  
Virága szép korában,
 U - U   -   U - -   
De sütni, főzni, varrni szer,
 U  -  U   -  U   -   U   -   
S nem módiz a ruhában,
   -   - U  U  U - -   
Vídám, eszes, serény, jó,
 - -   U  -    U -     -  
Be bóldog egy leányzó.
 U  -  U  -    U-   -  

  
Midőn az ilyen bóldogok
 U -  U  U  -   -  U U 
Egymás eránt hevűlnek,
-   -  U -    U -  U  
Azon az égiek magok
U U  U  - U-   U U 
Előre már örűlnek,
U - U  -  U -  -   
Látván, hogy a teremtés
 -  -    U   U  U -  - 
Itt is lehet szerencsés.
-   -   U -    U -   -   

  
Tisztán verő jó szíveket
 -   -   U -  -   - U U 
Egymással egyesítik,
-   -  U  U  U - -   
Szeplőtelen hűségeket
  -  - U -   - - U U 
Áldással ékesítik.
-  -  U  - U - U  
Úgy-é bizony, hogy e` már
-   -  U -     U   -   -  
Valóba bóldog egy pár.
 U - U  -  U  -    -   

 
Ők a világi terheket
-  U  U - U  -  U -  
Fogódzva hordogatják,
 U -   U  -  U -  -  
A homlokon gyűlt cseppeket
U  -  U -    -     -  U -  
Csókkal leszárogatják;
  -  -   U  - U -  -   
Gyűl a gyerek, de nő is,
  -  U   U -    U  - -   
Gyűl a segítgető is.
  -  U  U -  U - U   

  
Már a fiú az ölyvöket
 -  U  U- U  -   U -  
Riasztja a csibéktől,
 U-    U U   U -  -   
Csergetve a gyümőlcsöket
  -  -  U U   U -   U -  
Megőrzi a verébtől,
 U -  U U  U -  -  
A fára már fel is mász,
U  - U  -   U  -   -   
Anyjának ért epert ráz.
-   - U  -   U -    -   

 
A kisleány már enni hint
U  -  U-    -  -  U  -  
A tyúknak és rucának,
U   -  U  -   U - -   
De csakhamar bé-bétekint
 U   -  U -   -  - U -   
S nagyot visít anyjának:
   U  -   U -  -   - -    
Jöjjön ki! a kakassa
 -  -   U  U  U -  U
A tyúkot eltapossa.
U   - U  -  U -  U  

  
Mindennemű szükségeket
 -  -  U -   -  - U U 
A szorgalom beszerzi,
U   -  U -   U  -  U  
Rakásra gyűlt élelmeket
 U -  U   -   - -  U U 
A gondos ész megőrzi,
U  -  U  -    U -  U  
Szintúgy dologho` nyúlnak
  -  -    U -  -    -  U 
A gyermekek, s tanúlnak.
U   -  U -      U -  U   

 
A jó szülői nyomdokon
U  -   U -U   -  U -  
Hogy ékesen nyitának,
 U   - U -    U - U  
A jól nevelt leányokon
U  -   U -    U-  U -  
Minden szemek kapának.
 -  -    U -   U - U  
Elhordta a szerencse,
-  -   U U   U -   U  
Már mindenik menyecske.
 -   -  U -   U  -   U  

  
Három fiok kinőtt: eme`
 - -   U-   U -    U -  
Törvénytudó, ama` pap,
 -  -   U -  U -   U  
Egynek vitézi érdeme
-   -   U - U -  U U 
Véres jutalmakon kap.
 - -   U -  U -   -   
Csak egy maradt a háznál,
  U  -    U -   U  -  -  
Az ősi gazdaságnál.
U  - U  -  U -  -   

  
Jó kis segítő is kerűlt
 -  -   U - - -   U -   
Menyűl a jó anyának,
 U  -  U  - U  - -   
Hordozni a nagyobbra gyűlt
 -  -  U U  U  -   U   -   
Terhét a ház bajának.
 -  -  U  -   U - -   
Gondos, serény, eszes, jó,
 -  -    U -    U  -    -  
Napához úgy hasonló.
 U - U  -    U -  -  

  
Gyakorta a két öszveűlt
  U -  U U  -  -   U-   
Szépen megért öregnek
  - -   U -   U -  -  
Körűlte már a kertbe gyűlt
 U -  U  -  U  -   U   -   
Másod rajok csevegnek.
 - -   U -    U -  U  
Egyik csapat cicázik,
U  -    U -   U - U  
Egy báboz, egy cocózik.
-    - U   -    U - U   

  
Némely`k após combjára űl,
 - -     U -   -   - U -   
Némely`k alatta bújkál,
 - -     U -  U  -  -   
Kis lyány kereng anyós körűl,
 -    -    U -   U  -   U -  
Egy a fején babirkál.
U   U  U -   U -  -  
Igy múlat olykor-olykor
-    - U  -   U  -   U 
A kétszeres gyerekkor.
U  -   U -    U -  U   

 
Egy kis legény a fára mász,
-    -   U -   U  - U  -    
Keres gyümőlcs puháját,
 U -    U -     U - -   
Vagy elterűlt ponyvára ráz,
 U   -  U -    -   - U  -   
S megrakva inge alját,
   -  -  U -  U -  -   
Hogy kedveket találja,
 -    -  U -   U -  U 
A véneket kinálja.
U  - U -   U -  U  

  
Héj! mond após, midőn kezem
 -    -   U -    U -   U U 
E fákat óltogatta,
U  - U  -  U -  U 
Egy vén dudás, emlékezem
-    -   U -   -  - U -  
Biz erre, mondogatta:
 U  -  U   -  U -  U   
Hogy bóldog, aki fába
 -    -  U   U U  - U
Ólt kis legény korába.
-    -   U -    U - U 
A

B

A

B

B

B

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

D

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

8

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

D

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

8

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

C

B

D

D

 9

8

8

7

7

7

A

B

A

B

C

D

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 9

8

8

7

7

7

A

B

A

A

C

C

 8

7

8

7

7

7

A

B

A

B

C

C

 8

7

8

7

7

7







































Alliteráció





Alliteráció













Alliteráció













































































Alliteráció







































Alliteráció