Mindnyájan párhuzamos utakon megyünk az éjszakában,
- - - - U U U U U - U - U - U - -
Hátunkon görnyesztő tarisznyákat hordunk,
- - - - - - U - - - - -
És kurta pórázon vezetjük a szívünket.
- - U - - - U - U U - - -
Mi nem érezzük egymást,
U U - - U - -
Mi nem ismerjük egymást,
U U - - U - -
Hideg homlokunk arasznyi utat világít
U - - U - U - U U - U - -
Botorkáló lábunk elé.
U - - - - - U -
Kik vagyunk, mit akarunk?
- U - U U U -
Csillagok szikrázó rajzása az égen,
- U - - - - - - U U - -
S iramodó, holdas-kék felhők,
U U U - - - - - -
Távoli fák felködlő óceán-sűrűje
- U U - - - - - U- - - U
S mögöttünk megfagyott városok.
U - - - U - - U -
Jaj, honnan jöttünk?
- - - - -
Mellünkön zsibbasztó emlékezések
- - - - - - - - U - U
Utak végtelenje lábunk előtt;
U - - U - U - - U -
Már nem halljuk a megszökött istenek talpa-dobogását
- - - U U - U - - U - - U U U - -
És elillant szemünkről a régvolt asszonyok csókja.
- U - - U - - U - - - U - - U
De áramkörök szállnak ki szíveinkből
U - - U - - - U - U- -
És az éjszakában hangtalanul versenyt karikáznak,
- U - U - - - U U - - - U U - -
Kigyulladnak majd a szemaforok is
U - - - - U U U U U U
És akkor megállunk:
- - - U - -
Ledobjuk tarisznyánkat,
U - - U - - U
Ismeretlen szókat suttogunk ki a csöndbe,
- U - - - - - U - U U - U
És vakító-fehér, síma kőkockákból
- U - - U - - U - - - -
Hidakat építünk egymásfelé.
U U U - - - - - U -
| 17
12
13
7
7
13
8
7
12
9
13
9
5
11
10
17
15
12
16
11
6
7
13
12
10
|
Alliteráció
Alliteráció
|