Milyen gyönyörrel szedtem eddig U - U - - - U - - Rímekbe a szerelmemet! - - U U U - U - S a verseket, remegő hangon U - U - U U - - U Úgy olvasgattam el neked. - - - - U - U U Nem voltak pompázó virágok. - - - - - - U - U Erdő, mező virága csak. - - U - U - U - Nem fellengző, nagy vallomások - - - - - - U - - Csak szívből jött igaz szavak. - - - - U - U U S azt hittem a szived megérti - - U U U - U - U Amit hozzá szivem beszél. U - - - U - U - Míg egyszer aztán tavaszomra - - U - - U U - U Pár szavadtól, rászállt a tél. - U - - - - U - Nem is gondoltad tán te jól meg, U - - - - - U - - Csak úgy kiröppent ajkadon: U - U - - - U - Ha hazugság is, írjon verset, U U - - U - - - - Mindég szivesen hallgatom! - - U U - - U U S azóta dehogy tudnék írni. U - U U - - - - U Dérütött réten nincs virág - - U - - - - U - Elcsöndesült a rímek berke - - U - U - - - U Hangtalan, néma a világ... - U - - U U U -
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| | |
|
|