Gyönge kézzel nékem is Cythére - U - - - U - - U Mirtuszágat fűze lantomon, - U - - - U - U - Míg hevülvén keblem szép tüzére - U - - - - - U - U Olvad égi lyányka dalomon. - U - U - U U U U Ah, de gyorsan folyt le minden óra, - U - - - U - U - U Gyorsan folytak, Ámor, napjaid, - - - U - - - UU Éltem egy rövid éj volt, Aurora - U - U U - - UU U U Szórta széllyel boldog álmait. - U - - - U - UU Éltem eltünt, tompa nyúgalomnak - U - - - U - U - - Karján, mint a sírban, fekszem én, - - - U - - - U - Semmi örömnek, semmi fájdalomnak - U U - - - U - U - - Nincsen út a megholt kebelén. - U - U - - U U - Ó sors, futhatnék bár vészes pályát, - - - - - - - - - - Vérzenéd bár, ó sors, szívemet, - U - - - - - U - Fényre hozná fájdalmim homályát, - U - - - - - U - - Hogy még érezhetném létemet. - - - - - - - U U És te lant, zöld fáim alkonyában, - U - - -U - U - - Fűzök rád utolszor lombokat, - - - U - - - U - Függni fogsz Cythére lúgasában, - U - - U - U - U Elhagyatva szent árnyék alatt. - U - U - - - U - Majd ha lengvén hűvös enyhelyéből - U - - - U - U - - Lassú szellet gyöngén érdekel, - - - - - - - U - Halkal, mint najádok rejtekéből - - - U - - - U - - Jön az ének, sorsom zengjed el. U U - - - - - U U
| A
B
A
B
C
D
C
D
| 9
9
10
9
10
9
11
9
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 10
9
11
9
10
9
10
9
| | A
B
A
C
D
E
D
E
| 10
9
9
9
10
9
10
9
| | | |
| Alliteráció Alliteráció
|