Szerettem volna én is ülni
U - - - U - U - U
Virág alatt a hűs verandán;
U - U - U - U - -
S a mély titokba elmerülni,
U - U - U - U - U
Miket a pók szövése hagy rám;
U U U - U - U - -
Merengni egy művészi képen,
U - U - - - U - -
S elnézni árnyékát kezemnek,
- - U - - - U - -
S kutatni: elburkolt mesékben
U - U - - - U - U
A régholt bölcsek mit üzennek?
U - - - - U U - U
Szerettem volna én is irni
U - - - U - U - U
Eljöttéről az uj embernek;
- - - - U U - - -
S ódon, barbár mesének hinni
- - - - U - - - U
A vért, mely dárdák nyomán serked;
U - - - - U - - -
Zengeni finom győzedelmet,
- U U U - - U - -
Mit ember vivott önmagába,
U - - U - - U - U
Ki már királya az életnek
U - U - U U - - U
És nem csak - állatok királya.
- - U - U - U - U
De jaj, jaj, én közébe estem,
U - U - U - U - -
Bus ragadozás tébolyának.
- U U U - - U - -
Rongy a lelkem és rongy a testem
- U - U - - U - -
S fény nem deriti éjszakámat.
- - U U U - U - -
Lesem, lesem a csillagirást:
U - U U U - U U -
Hol véget ér a véres tenger,
- - U - U - - - -
Majd szán engem és nem ér ily gyászt,
- - - U - U - - -
Ki születik: a másik ember.
U U U U U - U - U
| A
B
A
B
C
D
C
D
| 9
9
9
9
9
9
9
9
| | A
B
A
B
B
C
B
C
| 9
9
9
9
9
9
9
9
| | A
B
A
B
C
A
C
A
| 9
9
9
9
9
9
9
9
| | | |
|
|