Óh katona! - U U U Hogyha kevélyen elvonúlsz előttem - U U - U - U - U - U és csattog a sárga keramit - - U U - U U U - döngő lépteid alatt, - - - - UU U - én mindig arra gondolok, - - U - U - U - hogy milyen szomorú - U - U U - kalitka a te domború melled, U - U U U - U - - - milyen szomorú érckalitka, U - U U - - U - U melynek páncéljai között - - - - UU U - ott röpköd tétován - - - - U - puha piros szived, U U U - U U ez a zengő madár, U U - - U - melyet édes jó anyád U U - - - U - fehér kezéből U - U - - egykor ezer reménnyel elbocsátott. - U U - U - U - U - -
| 4
11
9
7
8
6
10
9
8
6
6
6
7
5
11
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|