Maya, rettentő diadalmas Maya! U U - - - UU - - U U Hányszor nyultam remegő lázas kézzel - - - - U U - - - - - Bűbájos könnyű fátyolod után! - - - - - - U U U - El nem szíveltem tünde fényedet - - - - - - U - U - Kerestem a "valót", a "lényeget" U - U U U - U - U U És mit találtam: új és új csalódás, - - U - U - - - U - - Hisz a valóság mindig oly valótlan. U U U - - - U - U - U De hát hol leljem, merre hol találjam U - - - - - U - U - U Az igazságot, az örök szépséget? U U U - U U U - - - U Az eszményt mely való, s valót mely eszmény? U - - - U - U - U - - Egy hangot hoz felém az esti szellő, - - - - U - U - U - - Az alkonyati aranyos homályból: U - U U U U U - U - - "Igaz legyen szived, igaz és tiszta U - U - U U U U - - U S szép és igaz lesz a világ is neked!" - - U - U U U - - U U
| 11
11
10
10
10
11
11
11
11
11
11
11
11
11
| Alliteráció
|