Ködpárák hullám-fátyolán keresztül
- - - - - - U - U - -
Napsugár szivárványos fénye rezdül
- U - U - - - - U - -
Hajnal friss szellő hordja szerteszét
- - - - - - U - U -
Vad menták illatos lehelletét.
- - - - U - U - U -
Zöld pázsitot kiszínezé a reggel
- - U - U - U - U - U
Ezernyi fénylő, csilló harmatcseppel.
U - U - - - - - - - -
Fű fűszálhoz símúl szerelmesen,
- - - - - - U - U U
Ezer madárhang suttog édesen.
U - U - - - U - U U
Erő, életvágy száll a mindenségbe,
U - - - - - U - - - U
Az örök élet, melynek nincsen vége.
U U U - - - - - - - U
A reggel üdesége megkapott,
U - U U U - U - U -
Megérzem azt a legelső napot.
U - U - U U - - U U
Mikor a tiszta napfényes világba`
U U U - U - - - U - -
Nem létezék még salak vétke, átka.
- - U - - U - - U - U
Nincs már betegség, halál, vétek, átok,
- - U - - U - - U - U
Áldást lehelnek harmatos virágok.
- - U - - - U - U - U
Még nem foszlott le ébredő világról,
- - - - U - U - U - -
A hajnal-tiszta hamvas szüzi fátyol.
U - - - U - - U U - -
Lángsugarakban ömlik e világra,
- U U - U - U U U - U
Mindent-teremtő szeretet világa.
- - U - - U U - U - U
Úgy érzem, mintha én lennék e fénybe`
- - - - U - - - U - -
Föld első öntudatra ébredt lénye,
- - - - U - U - - - U
Minden virág mosoly`gva int felém,
- - U - U - U - U -
Ez ifjú szép világ mind az enyém.
U - - - U - - U U -
Enyém, enyém! mert összefűz az élet,
U - U - - - U - U - -
Nagy mindenség, hisz` egy vagyok tevéled!
- - - - - - U - U - U
Egy perczre im a végtelenbe látok,
- - U U U - U - U - -
Szerelmem átölelte a világot!
U - U - U - U U U - U
| A
A
B
B
| 11
11
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
A
A
| 11
11
10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
B
B
| 11
11
10
10
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 12
11
11
11
| | A
A
B
B
| 11
11
11
11
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 12
11
11
10
| | A
A
B
B
| 11
12
11
11
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
|