Szerző

Fekete Tivadar

költő, író, újságíró és műfordító

1894. november 2. — 1940. november 4.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 564 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2015. január 13.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Fekete Tivadar

Újhold

Hold, hold,
május-hold
újhold:
félek.

(Ebek vinnyognak és komor fenyők
feje ma éjjel az egekbe nőtt -
ilyenkor vet a Körös holtakat
a partra ki, s a szemük fennakadt.)

Hold, hold,
május-hold
újhold:
félek.

(Lilák és kékek a villatetők,
ilyenkor sírnak a volt szeretők,
könnyük reggelre csillog a fákon,
mágikus csillag, csillagos mákony.)

Hold, hold,
május-hold
újhold:
félek.

(Gyökér a földdel csókolózik,
vágyam a szádig fölhajózik,
fekete hold vagy, hol vagy, messze,
kettőnknek egyszer újholdunk lesz-e?)

Hold, hold,
május-hold
újhold:
félek.

(Utolsó május, borítsd be testem,
fekete hold ez, lilára festem,
csókot tavasszal kinek se nyújtson,
ha gyullad még egyszer, kettőnkre gyújtson:)

Hold, hold,
május-hold
újhold:
félek.

(Fenyőfák ágán ringanak holtak,
pedig a csókok de szépek voltak,
de rosszul tetted, de rosszul tettük:
ezt a szép holdat elvesztettük.)

Hold, hold,
fekete hold,
május-hold,
újhold
fekete folt:
félek,
félek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom