Fakó köntösben, hószín ménlován,
U - - - - - - - U -
Álomban, éjjel, itt jár Ősapám,
- - U - U - - - U -
Ruhája egyszerű, díszt nem visel,
U - U - U - - - U -
De nagy szemében őserő tüzel.
U - U - U - U - U U
Dús hosszú fürtje barna mint a föld,
- - - - U - U - U -
Vasmarka kérges, nagy tusákra tört,
- - U - - - U - U -
Süvegje mellett karvalyszárnya száll,
U - U - - - - - U -
Előtte messze száz vitéz halál.
U - U - U - U - U -
Rézarca, mint a gondos est, nyugodt,
- - U - U - U - U -
- Kacagni tán soha nem is tudott -
U - U - U U U - U -
Nyakán feszülnek holló-vérerek,
U - U - - - - - U -
Tömbmelle vulkán tengerek felett.
- - U - - - U - U -
Leszáll lovárul - tán Hadúr maga! -
U - U - - - U - U U
Bronzajka mozdul s nem hallik szava,
- - U - - - - - U U
Rám néz, szemembe, kezet fog velem,
- - U - U U - - U -
Bús apa bús fiával, csendesen.
- U U - U- - - U U
| A
B
C
C
| 10
10
10
10
| | A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| | |
|
|