Garay János

A néptörténetből

Zsarnok űl a hősi nép nyakán,
Karja súlylyal fekszik a hazán;
Számüzetve
Benn a szent igazság;
Rabbilincsen
A dicső szabadság.

S tűr, sok évig tűr a hősi nép;
De türelme partjain kilép, -
Kél, s kelése
Tenger áradatja,
Vív, s vivása
Győzelmét aratja.

Börtönében már a zsarnok úr,
Égbe átkot szór, a földbe túr!
Mind hiába!
Köny nem árad érte;
Őt az isten
És a sors elérte.

Vígad a nép, s győző dalja zeng,
Hő dalától honja visszareng:
Néptül áldva
Légy, oh szent igazság!
Üdvözölve
Te, arany szabadság!