Csak álmodám, hogy szép az élet, U - U - - - U - - Mert lelkem sirva látja már, - - - - U - U - Hogy rózsakoszorúja fölött - - U U U - U U - A fergeteg pusztitva jár. U - U - - - U - A bibor levelek lehullnak, U U - U U - U - U A tavasz fénye eltünik, U U - - U - U - S a cserjelomb királyi fészke U - U - U - U - U Dalával végkép megszünik. U - - - - - U U Erdő, mező borongó ködnek - - U - U - - - - Hordozza szürke táborát, - - U - U - U - Mely annyi tündérszép virágnak U - U - - - U - U Emészti édes illatát! U - U - U - U - Elhágy szivemnek égi lángja, - - U - U - U - U A gondok örvényébe száll, U - U - - - U - S a láb, mely eddig szabad bércen, U - U - - U - - - Most rablánc gyürüjében áll. - - - U U - U - De kínos ily csalatkozás! U - U - U - U - Hogy szép az élet, álmodám, - - U - U - U - És te, ki alkotál, teremtő, - U U - U - U - - Tán benned is csalatkozám. - - U - U - U -
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 8
8
9
8
| ^ Visszatérő rím
| | |
| Alliteráció
|