Pihensz, angyal-szelid leány!
U - - - U - U-
Arcád hamar meghervada;
- - U - - - U U
Lelked fényes és tiszta volt,
- - - U - - U -
Mint a menny gyöngéd harmata,
- U - - - - U U
A földön megszerette azt
U - - - U - U -
Az ég, amelytől származott,
U - U - - - U -
S korán, korán visszavevé!
U - U - - U U -
Mint a napsugár a harmatot.
- U - U - U - U U
Virág voltál, - amelynek ad
U - - - U - U U
A szép tavasz díszt s illatot;
U - U - - - U -
Kellem- s szelídségben valál
- - U - - - U -
Dicsőitett, megáldatott!
U -U - U - U -
S a dús kincset nem bírva meg,
U - - - - - U -
Gyöngéded élted megszakadt;
- - U - - - U -
Mint megtörik a gyenge szár
- - U U U - U -
A túl teljes virág alatt.
U - - - U - U -
Pihenj, angyal-szelid leány!
U - - - U - U-
Köny s bánat áll szobrod felett,
- - U - - - U -
Mely a mély gyászoló szülék
U U - - U - U -
Fájdalmában emelkedett;
- - - U U - U -
Bús könnyeiktől hantodon
- - U- - - U U
A sirvirág kisarjadott; -
U - U - U - U -
Ah! csak te hervadsz oda lenn
- - U - - U U -
Halvány liljom, halvány halott.
- - - - - - U -
| 8
8
8
8
8
8
8
9
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
|
Alliteráció
Alliteráció
|