Elhagytam hát a büszke várost, - - - - U - U - - És annyi fényes palotát; - - U - - U U - El a zajongó Dunapartot, - U U U - - U U - - Maradni nem volt mért tovább. U - U - - - U - És odahagytam mindent, mindent, - U U - - - - - - Oly könnyü szívvel, hidegen; - - U - - U U - Csak a kicsiny padlásszobácskát, U U U - - - U - - Azt soha el nem feledem. - U U - - U U U A nagy város magas hajléki U - - - U - - - U Büszkén tekintének le rám; - - U - - - U - A Duna, ha partján bolyongék, U U U U - - U - - Hideg hullámot vert alám, U - - - - - U - Mind azt akarta: őt csodáljam, - - U - U - U - - S mind azt susogta: nincs hazád! - - U - U - U - - Csak a kicsiny padlásszobácska, U U U - - - U - U Az fogadott, mint jó barát. - U U - - - U -
| 9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
| Alliteráció Alliteráció
|