Nappali gondok, gondolatok, amiket elhessegettem,
- U U - - - U U U U U U - - U - -
visszasiklanak alattomosan, mire megjön az este
- U - U U U - U U - U U - U U - U
s mint iszonyú kígyók szorító jéghideg teste,
- U U - - - U - - - U - - U
álmomban körülfonják vergődő szívemet.
- - - U - - - - - - - U U
S az éj sziszegő rémségei átkúsznak a napfényre
U - U U - - - UU - - U U - - U
s ott lappangnak minden éber gondolatomban,
- - - - - U - - - U U - -
nyugtalan szívembe egyre beledobban
- U - - - U - U U U - -
valami érthetetlen felsötétlő fájdalom.
U U U - U - - - U - - - U U
És átvonaglik nappal az éjbe, éjjel a napba
- - U - - - U U - U - U U - U
végtelenül, pihenéstelenül; s hiába esengek,
- U U - U U - U U - U- U U - -
kígyózó napok-éjek fullasztó ölelése percre sem enged
- - - U U - - - - - U U - U - U U - -
fellélekzeni tisztán szabadon.
- - - U U - - U U U
| A
B
B
A
| 17
17
14
13
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
C
| 16
13
12
14
| | A
B
B
C
| 15
16
19
10
| | | |
|
Alliteráció
|