Petőfi Sándor Az Alföld című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Mit nekem te zordon Kárpátoknak
 -   U -   U  -  -   -  - -  -  
Fenyvesekkel vadregényes tája!
 -   U -  -   -  U -  -   - U  
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
 -    U -  U   -  U  -    U -  -   
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
   -  U -   -   -   U -   -   -  U  

  
Lenn az alföld tengersík vidékin
 -   U  -  -    -  -  -   U - U 
Ott vagyok honn, ott az én világom;
-    U  -   -    -   U  -   U - -   
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
 -  U - -    U U -    -   -  -   
Ha a rónák végtelenjét látom.
 U U  - -   -  U -  -   - U   

  
Felröpűlök ekkor gondolatban
 -  U - U  -  -   -  U -  -  
Túl a földön felhők közelébe,
 -  U  -  -   -  -   U U - U  
S mosolyogva néz rám a Dunától
   U U  -  U  -   -  U  U - - 
A Tiszáig nyúló róna képe.
U  U  --    - -  - U  - U  

  
Délibábos ég alatt kolompol
 - U - U  -  U -    U -  -  
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
 -   -  -  -    -   U -   U  - U  
Deleléskor hosszu gémü kútnál
 U U -  -   -   U  - U  -  -  
Széles vályu kettős ága várja.
  - -   -  U  -  -  - U  -  U  

  
Méneseknek nyargaló futása
 - U -  -    -  U -  U - U 
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
 -  U   -  -    -  U-   U -  -   
S a csikósok kurjantása hallik
  U   U - -   -  -  - U  -  -  
S pattogása hangos ostoroknak.
   -  U - U  -  U  -  U -  U   

 
A tanyáknál szellők lágy ölében
U  U  -  -    -  -   -   U - -  
Ringatózik a kalászos búza,
 -  U - U  U  U -  -   - U  
S a smaragdnak eleven szinével
  -   U -   U  U U -    U - U 
A környéket vígan koszorúzza.
U  -   - -   - -   U  U -  U  

 
Idejárnak szomszéd nádasokból
U U -  -    -   -   - U -  - 
A vadlúdak esti szürkületben,
U  -  - U  -  U   -  U -  U  
És ijedve kelnek légi útra,
-  U -  U  -  -   - U -  U  
Hogyha a nád a széltől meglebben.
 -   U U  -  U   -  -   -  -  U   

 
A tanyákon túl a puszta mélyén
U  U  - -   -  U  -   U  -  - 
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
-    U -  -    -    - -  U   -  U  
Látogatják a szomjas betyárok,
 - U -  -  U   -  -   U  - -   
Kecskemétre menvén a vásárra.
 -   U -  U  -  -  U  - -  U  

 
A csárdánál törpe nyárfaerdő
U   -  - -   -  U   -  U-  - 
Sárgul a királydinnyés homokban;
 -  U  U  U -   -   -   U -  U  
Odafészkel a visító vércse,
U U -   U  U  U - -  -   U  
Gyermekektől nem háborgatottan.
  -  U -  -   -   - -  U -  U   

 
Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
-    U  -  U  U  -  -  U  -   -  
S kék virága a szamárkenyérnek;
   -   U - U U   U -  U  -  -   
Hűs tövéhez déli nap hevében
 -   U - -   - U  -   U - -  
Megpihenni tarka gyíkok térnek.
 -  U -  U  -  U   - -   -  U   

  
Messze, hol az ég a földet éri,
 -   U   U  U  -  U  -  U  - U 
A homályból kék gyümölcsfák orma
U  U -   -   -    U -    -  -  U 
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
 -      U -  -    -    -  -    U -   U  
Egy-egy város templomának tornya. -
U   -    - -   -   U - -   -   U    

  
Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
  -   U    -  -     U U -    U -    -  
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
-    -  -  -   -   -   -     U -  U  
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
-    U -  -   -  U   -  U -   -   
Domborodjék a sír is fölöttem.
 -  U -  -  U  -  -   U -  U  
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

A

B

 10

10

10

10

^ Keresztrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

B

B

 10

10

10

10

A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím
A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím














Alliteráció





































































Alliteráció