Az égből
Az égből egy angyal, egy öklömnyi szőke,
Éjjelenkint mindig leszökdös a földre.
"Ejnye fékomadta apró kisasszonyka,
hát angyal létére a földet tapodja?"
"Jó Szent Péter bácsi, ha látná anyámat:
reggeltől napestig szeme föl nem szárad;
ám éjjel, mikor én lemegyek hozzája,
boldogan mosolyog halovány orcája."
1894.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
2015. március 17. 09:47 |
Aranyos kis vers! Méltó az Egri csillagok írójához.