Minden este, hogy az ágyba fekszem,
- U - U U U - U - U
A halállal ismerkedem én,
U U - U - - U U -
Angyalszárnya megsuhog felettem,
- - - U - U - U - -
Kettős szárnya: emlék és remény.
- - - U - - - U -
Mert emlékszem: volt találkozásunk
- - - - - U - U - -
Híd karfáján és pisztoly csövén
- - - - - - - U -
És remélem: megvetve az ágyunk
- U - - - - U U - -
És melléje vígan jövök én.
- - - U - - U U -
Fényes utcán gyakran vele járok,
- U - - - - U U - -
Míg suhannak, símulnak a párok.
- U - - - - U U - -
Borús éjen mindig vele hálok.
U - - - - - U U - U
Utcájába egyszer eltalálok.
- - - U - U - U - -
Sok virág van boldog temetőben,
- U - - - - U U - -
Sok világ van alattam, fölöttem.
- U - U U - - U - -
S bennem is van egy egész világ még
- U - U U U - U - -
S lesz belőlem egyszer sok virág még!
- U - U - - - U - -
| A
B
A
B
C
D
C
D
| 10
9
10
9
10
9
10
9
| | A
A
A
A
B
B
C
C
| 10
10
10
10
10
10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
|