Réthy László Régi és uj világ. című versének elemzése

RitmusképletSzótag
A vallás menyországot ígér,
U  -  -   U  -   - U  - -  
Ott lesz a lélek örök üdve!
-    U   U  - U  U U  -  U  
Ez a hagyomány Egyptomból
U  U  U  U -   -    -  -   
Került be a keresztény hitbe.
 U -    U U  U -   -    -  U  

 
I-ső kép.
U  -  -   

  
Ha földi pályánk megfutottuk itt,
 U  -  U  -  -    -  U -  U  -    
S levetjük lelkünk súlyos lánczait:
   U -  -   -  -    -  -   -   U-    
Valami édes gyönyör vár, a mi
 U U U - -    U  -   -   U  U  
Sorsunk nyügét felfogja váltani.
 -  -     U -   -  -  U  -  U U   

  
Hogy mi az? - nem tud arról senkisem,
 -    U -      -   U  -  -   -  U -   
Nem tudomány az: álom, sejtelem,
 -   U U -   U   - -    -  U U  
Ami megfesti azt az életet,
U U  -  -  U -   U  - U U  
Amely a csillagokon túl lehet...
U U   U   -  U U -   -   U U      

 
És ahány hívő, anyiféle kép
-  U -    - -  U  U - U  -   
Színeződik meg az az égi kép.
  - U - -   U  U  U  - U  -    

 
Az eszkimónak kövér fóka kell,
U  -   U - -   U -   - U  -    
Sok zsirja legyen, sose fogyjon el;
 -    -  U  U  -    U U  -   U  U   
Az ozmán, húri csókját várja itt,
U  -  -    - U   -  -   -  U -    
S szolgálatára áldozatjait,
    -  - U - U -  U -  UU   

  
Kiket levágott Allahért, s aki
 U -   U - -   -  U -      U U 
Elmaradt zsoldját mostan adja ki.
-  U -     -   -   -  U  -  U  U   
- Nekünk más eszmék lánczolatjakép,
   U -    -  -   -   -   U -  U -   
Valami lelki éden az az ég!
 U U U  -  U - U  U  U  -    

 
II-ik kép.
UU -   -   

 
Az első szegény keresztények
U  -  -   U -    U -   -  -   
Kik Róma igaját viselték:
 -   - U U U -   U -  -    
Sanyargva, titkon, szüzi hittel
 U  -   U   -  -     U U  -  -   
Nézték, mily szép a ragyogó ég!
 -  -    -     -  U  U  U - -    

  
Lelkük heve, minden ábrándja
 -  -   U U   -  U  -  -   U 
Olvadt belé a meny-kultuszba,
-  -    U - U  -    -  -   U  
S égi boldogságért esengtek,
  - U  -  -  - -   U -   -   
Megvetve, üldözve, kifosztva.
 -  -  U  -  -  U   U -    U   

  
S a középkorban, melynek "békó"
  U  U -  -  -    -   -    - -  
És a "szent-kereszt" volt a képe:
-  U    -    U -      -   U  - U   
Jó papok hirdették, hogy tűrj, mert
 -  U -   -  -  -    -    -     -   
Az égben lesz az örök béke.
U  -  -   U   U  U -   - U   

 
E föld csak a siralom völgye!
U  -     U  U  U U -   -   U   
- S az ember szive tűrt, nem lázadt,
    U  -  -    U U  -     -   - -    
S mint állat húzva rabigáját,
   -   -  -   -  U  U U - -   
Múlt lassan, század után, század.
 -    -  -     - U  U -     - U    

  
Kiváltságosak, úri rendek,
 U -   - U U   - U  -  U  
Éltek vidám, hangos időket,
-  -   U -    -  U  U - -   
S kik koplaltak s izzadtak értök?
   -   -  -  -    -  -  U  -  U    
- Menyországgal főzték le őket.
   U  -   -  -   -  -   U - U    

 
III-ik kép.
UUU -   -   

  
De egyszer arra napnyugatra
 U -    U  -  U  -   U -  U 
A horizonton szürke ködbe,
U  U U -  -    -  U  -  U 
Egy piros fény húzódott s mintha
-    U -   -    - - -      -   U 
A lomha ködbe belekötne...
U  -  U  -  U  U U -  U     

  
Majd fényvillámok sziporkázva
 -    -   -  - -    U -  -  U  
Mint színes csillagok kerengtek,
 -     - -    -  U -   U -   -   
S a hajnal jött s Páris felett
  U  -  -   -      - -   U -   
Egy ismeretlen nap derengett!
U   -  U -  -   -   U -  -     

  
Feljött a nap, megmozdúlt Európa
 -  -   U  -    -  -  -   UU - U  
S lángözönt öntött a világra,
   -  U -   -  -   U  U -  U  
S az álmos lelkeket felrázta,
  U  -  -   -  U -   -  -  U 
A szabadság szent harsonája!
U   U -  -    -    -  U - U   

 
Uj világ jött s a középkornak
-   U -   -     U  U -  -  -   
Leomlott romjain uj eszmék
 U-  -    -  UU  U  -   -  
És életelvek friss erői
-  - U -  -    -   U -U  
Fajunkat új munkára kelték.
 U -  U  -   -  - U  -  -    

 
IV-ik kép.
U  -   -   

  
Csak itt, csak itt, ezen a földön
  U  -      U  -    U U  U  -  -   
Keressük életünknek czélját!
 U -  U  - U -   -    -  -   
A meny? - csak látszat, képzelődés
U  -        -   -   -    -  U - -   
Laplace és Herschel távcsövén át.
 -  U U -   -    -   -   U -  -   

 
Eszményünk, hogy fajunk e földet
-   -  -     -    U -   U  -  -   
Révpartnak, otthonának lássa,
 -  -   U   -   U - -   -  U  
Munkásnak, tudósnak, királynak
 -  -  -    U -  -    U -   U  
A "közjó" legyen hivatása!
U   -  -   U  -   U U - U   

  
"Egy a másért" legyen a jelszó!
 U   U  - -     U  U  U  -   -  
Ez edze meg legjobb erőnket,
U  U  U  -   -  -   U -  -   
Ne lássunk méltatlan nyomort, és
 U  -  -    -  -  -    U -    -  
Elhagyott árvát, éhezőket.
-  U  -   -  -   - U - U    

  
Mily szép ez a mi kicsi földünk,
 -     -  U  U  U  U  U  -  -    
- Elámul szemünk a sok kincsen!
  U - -    U -   U  -   -   -    
S hányan vannak közöttünk, kiknek
   -  -   -  -   U -  -     -  -   
Még betevő falatjuk sincsen?
 -   U U -  U -  -   -   U    

  
Végszó:
 -   -  

 
És száll az eszme sólyomszárnyon
-    -   U  -   U  -  -   -   -   
Végig a nagy kerek világon;
 - U  U  -    U -   U - -    
S a humanizmus géniusza int:
  U  U U -  -   - UU  U -    
A "földön" akarunk mi boldogulni mind!
U   -  U   U U -    U  -  U -  U  -   
 9

9

8

9



3



10

10

10

10



10

10

10

10



10

10



10

10

10

10



10

10

10

10



4



9

9

9

9



9

9

9

9



9

9

9

9



9

9

9

9



9

9

9

9



5



9

9

9

9



9

9

8

9



11

9

9

9



9

9

9

9



3



9

9

9

10



9

9

9

9



9

9

9

9



9

9

9

9



2



9

9

10

12



















Alliteráció