Szerző
Ányos Pál

Ányos Pál

teljes nevén Fajszi Ányos Pál István, pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja

1756. december 28. — 1784. szeptember 5.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1385 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2012. december 10.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Ányos Pál

Egy sohajtás

Elmultak az idők, midőn nyájoskodtunk,
Édes barátságnak karjain mulattunk,
A szomoru telek borongnak egünkön,
Nem futkoz a tréfa nyelvünkön, szivünkön.
Igy tünik el minden mulatság végtére,
Ezer gyötrelem vár ember életére.
Mikor arany időt igértünk magunknak,
Nem tudtuk még számát jövendő bajunknak.
Csak mikor a közép tengeren evedzünk,
Akkor vesszük észre, melly nagy veszedelmünk!

1782.

Ányos Pál aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!